Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pünkösd

2011.06.11
A pünkösdi népszokások közül jól ismert a pünkösdikirály-választás, de ezen kívül még számos szokás és hiedelem elterjedt az ország különböző részein. Ismerkedjünk meg velük!

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdikirály-választás lóversennyel vagy más ügyességi próbával Európa jelentős részében a középkor óta élő szokás. Hazánkban a 16. században már ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben májuskirályt választottak. A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt az 1940-es években Somogy, Nógrád és Hajdú megyében is. Volt, ahol a lovaglást egyéb ügyességpróbákkal is kiegészítették, például tekézéssel, birkózással. Akinek mindez sikerült, egy évig szervezte és vezette a mulatságokat és a legénybíró- (legénycéh-) választást.

Pünkösdölés
A pünkösdölés az Alföldön és Északkelet-Magyarországon a leányok pünkösdi énekes, gyakran táncos, házról házra járó szokása volt. A szövegkezdet alapján a mimimamázás, a mavagyonjárás, a mivanmajárás elnevezései is ismertek. Egyes változatokban a legények, fiúgyermekek is részt vehettek. A házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavaltak, énekeltek, táncoltak. Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot. A szereplők elnevezése és a játék menete alapján a pünkösdölésnek három jellegzetes típusa alakult ki:
1. a központi szereplő a pünkösdi királynő, aki ruhájával, díszeivel is kitűnik a többiek közül;
2. a lakodalmas menet analógiájára menyasszony, vőlegény, vőfély, koszorúslány szerepelt a játékban;
3. nem választottak megkülönböztetett szereplőket.

Pünkösdikirályné-járás
A pünkösdikirályné-járás, pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné, vagy más elnevezései szerint: a királynéasszony, kiskirályné, cucorka. A szokás négy fő mozzanatból áll:
1. többnyire négy lány házról házra vezet egy kisebbet, a pünkösdi királynét;
2. a házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki baldachin módjára vagy betakarják;
3. éneklés közben mozdulatlanul állnak, körbejárják a királynét, esetleg táncolnak;
4. termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a királynét. Ezen kívül még a virághintés, a nevetési tilalom és az adománykérés mozzanata járulhat a játék menetéhez

Hesspávázás
A hesspávázás Udvarhely megyében, Sóvidéken egyes falvakban még ma is élő pünkösdi népszokás. 10-12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, a „ludak”. A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén a király és a királyné halad. Alsósófalván közöttük megy a királylány, utánuk két sorban a zászlósok. A kapott adományokat egymás között elosztják.

Törökbasázás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein, például Sopron megyében a kiválasztott iskolásfiút török basának öltöztették a társai, és házról házra kísérték. Szalmával, pelyvával tömték ki a nadrágját, testének felső részét gallyakkal, virágokkal borították be. A zöld ágakra még csengőt is tettek. Az udvaron pálcával ütötték, hogy ugráljon. A házbeliek pénzt s tojást adtak nekik. A szokáshoz törökkel kapcsolatos mondai hagyomány is fűződik. Farádon (Sopron vm.) pünkösd másnapján egy török basának öltöztetett 12-15 éves fiút láncokkal megkötözve vezettek végig a társai a falun. Közben csúfolták és ágakkal csapdosták.

Rabjárás
Győr-Sopron megyei szokás az ún. pünkösdi rabjárás is. Maglócán a pünkösdölő lányok után mentek a lábuknál összeláncolt fiúk, s a következő szöveget mondva kértek adományt: „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat vagy tojással, vagy garassal, vagy katonaforintokkal!” Fehértón az egyik gyerek lábára csörgő láncot tesznek, a másik a lánc végét tartja és így vezeti a házakhoz. 4-5 fiú kíséri őket.

Zöldágjárás
A zöldágjárás, zöldághordás egyik jeles időpontja pünkösd is lehet. A Somogy megyei Bálványoson a falu tágasabb helyén összegyűltek a fehérbe öltözött lányok. Kézfogással sorbaálltak, a sor végén két-két nagyobb lány kaput tartott. Énekelve és a kapun átbújva járták végig a falu utcáit.

Májusfa-, vámkerékállítás
Egyes vidékeinken ilyenkor állították a májusfát, míg ott, ahol május elseje vo1t a felállítás hagyományosan megszabott ideje, az ünnepélyes kidöntésre pünkösdkor került sor. Galgamácsán például pünkösd szombatján mentek a legények fáért az erdőbe. A Zempléni-hegyvidék falvaiban is pünkösdkor állították a májusfát. A pünkösdi májusfának a fiatalok mulatságával kapcsolatos két jellegzetes példája a vámkerék és a „jádzófa”. A Csallóközben volt szokás a vámkerékállítás: egy 15 méter magas rúdra kocsikereket tettek, feldíszítették szalagokkal, borosüvegekkel. Az erre az alkalomra kinevezett bíró vagy csősz a párokat elfogta, hogy a lányokkal bírságot fizettessen. A mulatságot is a lányok rendezték, vám nélkül senki sem mehetett a kocsmába. A pénzt közösen mulatták el.

Táncmulatságok

A magyar nyelvterületen mindenütt kedvelték a pünkösdi bálokat. Például a kalotaszegi falvakban ilyenkor háromnapos táncot rendeztek. A múlt századi adatok szerint a pünkösdi táncmulatságok összefüggésben vo1tak a pünkösdikirály-választással.

PÁSZTOROK MEGAJÁNDÉKOZÁSA

A gazdasági jellegű szokások közül pünkösdhöz fűződik sokfelé a pásztorok megajándékozása. A helyi szokásoknak megfelelően bizonyos ünnepélyes formák közt a pásztorok bort és kalácsot szoktak kapni a gazdáktól a kihajtott állatok számának megfelelő mértékben. Például Túrkevén pünkösd reggelén a csordással ment a felesége vagy a gyereke. Amikor a gazdák hallották, hogy dudál, kivitték a kapuba a fonott kalácsot és itallal is kínálták. A pásztor boldog pünkösdi ünnepet kívánt. Tiszalökön pedig, mikor a gazdasszony kihajtotta reggel a csordára a tehenet, kalácsot, bélest vitt a legelőre. A csordás felesége az ajándéknak külön lepedőt terített. A kondásnak a kapuba adták az ajándékot (Ujváry 1975: 114–115). Hajdúböszörményben a legjelentősebb ajándékozási nap pünkösd volt. Ilyenkor minden pásztor, a gulyás, csikós, csordás, juhász és kondás kapott ajándékba kalácsot, 1 liter bort

Párválasztó és udvarló szokások

Számos udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokás is kötődik a pünkösd idejéhez. Például a sárközi Szeremlén ilyenkor volt a pünkösdi ladikázás. Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak. Zöld ágakkal feldíszített csónakon pünkösd másnapján ladikáztak a fiata1ok.
Topolyán (Bács-Bodrog vm.) a lányok búzavirágból, pipacsból koszorút fontak. A legények pünkösd hajnalán pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni szerettek volna. Ugyanakkor a búzavirág koszorút el kellett hozniuk.
A pünkösdi mátkatálküldésről múlt századi leírás számo1 be: Egerben 8-10 éves kislány ünnepi ruhában, fején koszorúval vitte a tálat, melynek közepén koszorúra font kalács és egy üveg bor vo1t kendővel letakarva. A legény küldte a választott lányhoz, s ha tetszett a lánynak a legény, hasonló tállal viszonozta. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták.

Pünkösdi hiedelmek

Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat – nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát – tesznek, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól. Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és termésjóslásra is van példa. Gyimes-völgyben úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható. Baranyában, Palicson is mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz.” Az eső azonban nemkívánatos ebben az időben, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.