Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁPIÓSÁG MÚLTJA

2011.09.18

TÁPIÓSÁG MÚLTJA


Tápióság jelenlegi közigazgatási területét már jóval az időszámítás kezdete előtt lakták, amelyet jól bizonyítanak a Zsigerpusztán és a Cimbál réten előkerült bronzkori leletetk.
A település első okleveles említése 1263-ből ismeretes, miszerint az 1262-től rex junior címet viselő V. István - IV. Béla fia - oklevele szerint Ságot addigi birtokosaitól - Pétertől és Ferenctől - elkoboztatta és a pécsi püspöknek, valamint a margitszigeti apácáknak adományozta.
A településen az Alsó-Tápió bal partját jelenleg is Csehországnak nevezi a helyi lakosság. Ennek az elnevezésnek az eredete ma sem tisztázott teljesen. Régebben az elnevezést a hazájukból elmenekült, előzött huszita harcosok letelepedésével magyarázták. Ma inkább azt a magyarázatot fogadják el, miszerint az 1710-1720-as években az idetelepülők között voltak cseh telepesek is, akik a falunak ezen a részén telepedtek le. Tápiósághoz tartozik jelenleg Zsigerpuszta is, amely az Árpád-korban népes falu volt, teljes elpusztulása valószínűleg a török kiűzése utáni időben következett be. Ennek a településnek a helyén lévő középkori romokról még a 19. századi források tudósítanak, amelyek a 20. században azonban végleg eltűntek.
A 14-15. században a falu a Kartal nemzetségé, majd később ebből a nemzetségből származó Sági- és Sülyi-családoké volt.
A 16. század második felében a török uralom alatt kedvezőtlen életkörülmények között éltek itt, viszont 1686 őszén - Buda sikeres visszavétele után 2-3 hónappal - már némaság honol mindezen falvak és mások felett is.
A Rákóczi szabadságharcban több tápiósági katona teljesített szolgálatot a fejedelem oldalán. Az első világháborúba 343 fő vonult be, a hősi halottak száma 44 fő volt.

 

Ezek szerint ha az okleveles említést vesszük figyelembe Tápióság 2012-ben ünnepli 750. évfordulóját,habár tudjuk,hogy a falu története már a honfoglalás idejéig nyúlik vissza.