Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

A regölés a téli napforduló ősi, pogánykori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő...) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés.

Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen."

Hej regő rejte, hej regő rejte,

Isten tartsa meg ezt a népet erőben, egészségben!

Hej regő rajta,

Kenteknek annyi legyen a gabonájuk,

Mint a pelyva a kazalba!

Hej regő rejte,

Kenteknek annyi tojásuk legyen,

Mint a hópihe a földön!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.