Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Augusztus-Kisasszony hava-

2010.07.28
AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA

Vasas Szent Péter napja a Mura-vidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: „Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica” (Pócs 1964: 28). Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.

Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.

AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.

„Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét” (Pócs 1964: 28).

A Tápió menti falvakban is úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik. „No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisil!” (Barna 1985b: 785). Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést. Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan.

  Kalendáriumi regula szerint:

Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs és ép.

A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.

AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.

E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, például Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette.

Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15–szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Medvesalján is úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.

A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.

Zagyvarékason úgy vélték, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Nagyboldogasszony előestéjén a temetőben imádkozták a szent olvasót. A tizedek előtt egy-egy versszakot énekeltek mindig a következő titokról. (A dicsőséges olvasó két utolsó tizede a mennybevitelről szól.)

Népszokásainkban az enyészeten diadalmaskodó Szűz Mária tisztelete mutatkozik meg.

Az alábbi változatokat figyelhetjük meg az ünnep megülésében:
a vigilia (előesti ünneplés) szokásai: körmenet, temetőlátogatás, Mária ravatalának vagy sírjának tisztelete, éjjeli virrasztás
a "Mária halála és mennybevitele" ájtatosság
a virágszentelés
a jó halál kérése

A vigilia szokásai

A körmenet célja: utánozni a szűz Mária koporsóját a Jozafát völgyébe vivő apostolokat. Egyes helyeken valóban viszik is a koporsót. Van, ahol gyertyás körmenetet tartanak, kidíszítik és kivilágítják az ablakokat az ünnep előestéjén, és imádkozva énekelve járják be a falut.

Temetőbe látogatás: a Rábaközben egy üres sír körül gyűlnek össze, olvasót imádkoznak, és énekelnek Mária dicsőségéről. Máriapócson görög és latin szertartású katolikusok nagy processzióval mennek a temetőbe, hogy a halottak lelkéért könyörögjenek.

Mária ravatalának vagy sírjának tisztelete: Nógrádban, Karancs-hegyén szokás felállítani Mária ravatalát.

Virrasztás Nagyboldogasszony vigiliáján ("Verrasztyák a Szűz Máriát"): a virrasztás a kegyhelyeken általános búcsús szokás, jelen ünnep esetében a virrasztás Mária halála legendájának utánzása. Megemlékeznek arról az első nagyasszonyi virrasztásról, amikor (a legenda szerint) az apostolok három napon át virrasztottak Mária koporsójánál.

A "Mária halála és mennybevitele" ájtatosság:

Karancs-hegyen él ez a népi ájtatosság, amit minden egyházi közreműködés nélkül tartanak meg.

A kápolna hajójának közepére felállítják a ravatalt. Rá egy gyermeknek való nyitott koporsót tesznek, és belehelyezik Szűz Mária fekvő (halotti) szobrát. A ravatalt úgy díszítik fel, mintha valódi halott feküdne ott: gyertyák, virágok, terítők és rozmaring, ami a falusi leánytemetés elmaradhatatlan ágacskája.

Kb. este hét órakor kezdődik meg a közös ájtatosság. Első a keresztút-járás annak emlékére, hogy a legenda szerint a Szent Szűz naponta bejárta a kínszenvedés helyeit egészen haláláig. A búcsúsok a keresztút végén a hegy tetején álló kápolnába érnek, ott következik a Lorettói litánia és alkalmi imádságok (a jó időért, foglyokért, stb.) Amikor erősen sötétedik, akkor következik a "Mária halála" ájtatosság. Felolvasnak Mária haláláról és temetéséről. Következik az 55 versszakos legendás ének a szentséges Szűz Mária boldog kimúlásáról és mennybemeneteléről. Az utolsó versszak után mindenki gyertyát gyújt. Négy fehérbe öltözött kislány vállára veszi Szűz Mária koporsóját, és a menet körmeneti kereszttel, zászlókkal, gyertyákkal megindul körben a hegy peremén. A mennybevitel énekeit éneklik: "Örülj, vigadj, tisztaságban..." "A mennyei szent városnak gyöngykapui ma felnyílnak..."

A kápolnába visszaérve: "Boldogasszony Anyánk". Elbontják a ravatalt, elteszik a halotti szobrot, s hajnalig imádság és ének következik. Elmondják a három szentolvasót énekekkel. Következik az Oltáriszentség olvasója, majd a Jézus Szíve olvasó és a halottak olvasója. Hajnali fél négy körül régen elmondták a Szentháromság olvasóját. Ötkor szentmise.

Virágszentelés:

Damaszkuszi Szent János a Szent Szűz elszenderedéséről szóló második prédikációjában szól arról, hogy az apostolok Mária sírjában harmadnapon nem találták a testet, csak a kendőket és kellemes illat áradását. Jelképe volt ez a romolhatatlanságnak, mellyel Isten a Szent Szűz testét megoltalmazta. A Teleki-kódex szerint mannát és virágot találtak az apostolok a mennybe felvitt Szűzanya üres koporsójában.

Különböző helyeken különböző fajta növényeket ajánlanak megszentelésre, általában azokat, amelyek híres gyógynövények vagy pedig a Szűz Anyával vannak valamilyen kapcsolatban (pl. a nevük révén). Az augusztus 15-én szentelt virágot tűz- és villámcsapás ellen tartották a háznál, marhaistállóban a jászol mögé tűzik, égi háború esetén tűzbe vetik, mindenféle veszély ellen maguknál hordják. Keresztelő után a gyermek mellé rakják a kiságyba, a vánkos alá téve véd a boszorkányok rontása ellen. Ez a "Boldogasszony füve", amit a szentelt gyertyával, az úrnapi virággal és a búcsúról hozott zöldággal együtt nagy becsben tartanak.

Különösen halottak koporsójába szokták tenni, hogy az ő testük is az égbe jusson.

A jó halál kérése

Már Szent István is tisztelte a Szent Szüzet. Az volt a vágya, hogy halála Nagyboldogasszony napjára essék. Kérése teljesült. Ez is egyfajta Mária-utánzás. Még életében kijelölt temetkezési temploma szintén a Mennybe fölvett Szűzanya címére épült.

A késő középkor nagyon sokat foglalkozott a halál gondolatával. Ezért rendkívüli kegyelemnek tartja, hogy a Szent Szűz teste a mennybevitel által megmenekült a romlástól. A 15. században alakult ki az Üdvözlégy Máriának az utolsó könyörgése: "imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján."

Szárnyasoltárainknak is gyakori témája Mária halála. A Szent Szüzet ábrázolják saját koruk szokásai között, de tulajdonképpen a maguk számára várják a dicső halállal halt Mária közbenjárását. Nemcsak nagyasszonyi, hanem más máriás énekeinknek záróversszakában is gyakori, hogy a halálunk órájára kegyelmet kérünk.

Az egyszerű nép nem fél a haláltól. Isten rendelésének tekinti, és igyekszik rá méltóan felkészülni. Élete és munkája során nem téveszti szem elől, gyakran gondol a végső dolgokra, és a jó halálért imádkozik. A nagyboldogasszonyi kultuszban mindig saját halálára is gondol, és úgy képzeli el, mint saját halálát.

A népi vallásosság Nagyboldogasszony napjával kapcsolatban hiszi, hogy minden esztendőben ezen a napon sok lélek szabadul a tisztítóhelyről. Ennek a hitnek a nyoma lehet az a szokás, hogy Nagyboldogasszony vigiliáján kimennek a hívek a temetőbe sírokat látogatni, és imádkozzák értük pl. a halottak olvasóját.

A nagyboldogasszonyi búcsún mindezek mellet uralkodik a termés betakarításáért érzett hála és a további segélykérés. A "két Boldogasszony köze" (augusztus 15. - Nagyboldogasszony és szeptember 8. - Kisboldogasszony közötti idő) gazdaságilag is rendkívül jeles időnek számít. Egyes helyeken (Ajak, Szabolcs megye) a legények és leányok a Kisasszonynapi búcsúra mennek, az öregek és a házasok pedig a nagyboldogasszonyi búcsún vesznek részt. A jó halál kérése, a megérett termés és az öregkor a népi szemlélet szerint ugyanis egy kategóriába tartozik.

Összefoglalva:

Mindig úgy nézték az emberek Mária halálát, mint a mi példás halálunknak sóvárgott mintaképét. Máriában olyan forró volt az istenszeretet, hogy annak legmagasabb fokán már nem maradhatott itt a földön. Ezért fontos, hogy Boldogasszony ünneplésekor ne a halál, és elmúlás ténye, hanem Mária mennybevétele, megdicsőülése legyen a középpontban. Nem a halálra készülés, hanem a búcsúzás kapjon szerepet. A temetési menet inkább diadalmenet legyen: a mennybeszállás imitálása, ezért közben a mennybevitelről énekeljünk. A körmenetben hordozott szobrot a templomban felállítva és megkoronázva jelezhetnénk, hogy a Szűzanya a Szentháromság színe előtt van a mennyei trónuson.

AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN NAPJA

Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István-naphoz.

Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból.

A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.

AUGUSZTUS 24. BERTALAN NAPJA

 

Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.

A karcagiak szerint, amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Németpróna mezővárosban az őszi szántás-vetés Bertalan napján veszi kezdetét. E határnap máshol is fölbukkan, így Nagybörzsöny, Püspökmárok német falukban. Torockó unitárius magyarjai körében múlt századi híradás szerint „a zsengéből, azaz új sütetből való újvacsora vétel Bertalan napján nagy ünnepélyességgel és népvígságokkal van egybekötve.”
Ha ezen a napon esik az eső, Lesencenémetfalu öregjei szerint jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közédobálja kezében hordott fejét. Bertalan ünnepe a vajköpülésnek is jeles, interetnikus napja. Privigyei szlovák hagyomány szerint sok betegségről foganatos az a vaj, amelyet ezen a napon köpültek. A göcsejiek ebből a vajból egy kanállal a vetőbúza közé tesznek, hogy csörmölyös, vagyis törmelékes ne legyen. A lencsét is megdörzsölik vele, hogy a zsizsik bele ne essék. A most szedett mogyoró olaja fájós fül orvossága. A Bertalan napján köpült vajat több, nem hazai német vidéken is orvosságnak tekintik. Perecet sütnek vele.
Bercsényi Miklós, a híres kuruc generális egyik Jolsván kelt, Thaly Kálmántól idézett levelében (1709. szept. 7.) utal XII. Károly svéd király poltavai nagy vereségére, illetőleg szétvert seregére, majd azt írja: Én azt tartom, hogy az már mint a Bertalan kígyója elvész, mert azt már az ág is vonja. Egy másik későbbi levelében (1712. máj. 20.) is fölbukkan a szóláshasonlat: Ha vesztemet kell is, mint az Bertalan kígyójának várnom. „Bertalan napjával végződik a canicula évada, latin közmondás szerint: Magdalena initium, Bartala finem dabit. És Bars megye némely helyein ezt tartja a nép, hogy a kígyók, melyek nyáron senkit meg nem csíptek, vagy meg nem martak, ezen a napon túl nem másznak többé a föld színén, hanem most már üregekbe bújva, téli alvásuk helyét foglalják el. Amely kígyó azonban nyáron valakit megcsípett, azt a föld büntetésül nem fogadja többé magába. Ezen kígyót Bertalan után is lehet a föld színén látni és pedig közönségesen oly helyeken, ahol az emberek járnak gyalog- és kocsiutakon, hogy itt mennél hamarabb megöljék őket, mert az ilyen kígyónak okvetlenül vesznie kell.” Bercsényi szavaihoz mi még hozzátesszük, hogy németprónai hagyomány szerint Bertalan ünnepén (aug. 24.), az ősz egyik számontartott első napján bújnak el a kígyók. Mintegy megijednek az apostol ördögűző hatalmától, félelmetes nevétől. Amelyik ezt elmulasztja, többé már nem tud elrejtőzni, hanem a kocsiútra, kerékvágásba kúszik, hogy ott pusztuljon el. Privigye szlovák népe úgy tartja, hogy Bertalan napja után már nem tanácsos fürdeni, mert a kígyó a patakba vizelt. Gömörből, éspedig a magyar ajkú Lucska faluból származó hiedelem szerint kígyócsípés esetén az ördögűző Bertalan segítségét is kell kérni.”

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.