Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Január-Boldogasszony hava-

2010.12.29

 

Január 1. Újév

Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik.

13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát.  Erdélyben például a Teleki grófok egyik uradalmában újév napján köszönteni mentek az uradalomcselédei szerszámaikkal, munkájukat mímelve. Erdélyi falusi bérlők udvarában megjelent béresekről is vannak leírások, akik az ostorpattogtatást, kolompolást, zajcsapást addig folytatták, míg az ilyenkor szokásos pénzjárandóságukat meg nem kapták. Az ország más részeiről elszórt adatok vannak arról, hogy a pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak.

Különböző tájegységben különbözőképpen jósoltak az időjárásból. Egy pár példa ezekből:

  • „Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent”
  • Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
  • Ha süt a nap, sok hal kerül a hálóba.
  • Ha olvadni kezd, sok bor terem.
  • Ha újesztendő napján szép fényes az idő, jó esztendő lesz”

A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: „Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: „Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” .

A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.

Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését , mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak.

A moldvai magyaroknál az újévi gabonamagvakat, melyeket a köszöntők szórtak szét, összeseperték és a tyúkoknak adták.

Hajdúböszörményi hiedelem szerint jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán.

Újévi első látogatónak férfit vártak, sőt várnak ma is, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Volt azonban az állattartással kapcsolatosan is jelentősége. Ugyanis férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben.

Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.  Napközben sem fekszenek le, hogy a következő esztendőben nehogy betegesek legyenek. A  a fekvő betegeknek is fel kell kelniök ezen a napon, nehogy egész évben az ágyban feküdjenek. Tartózkodnak az összeszólalkozástól is. Kerülik a kölcsönkérést.  Aki hajnalban elsőként merít a kútról, úgy vélték, aranyosvizet merít, mely szerencsét hoz. Ebből a vízből a családtagokat is megitatták.

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, kikaparná a szerencsét.  Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben.

A Tápió menti falvakban többek között többféle rétest is sütöttek, hogy ezzel „nyújtsák a gazdaságot é hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek”  Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra: úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. J

Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt. A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy .

A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. Újévkor, akárcsak majd mindegyik ünnepen házról házra jártak köszönteni a felnőttek és a gyerekek. Legismertebb énekük

1. Új esztendő, vígságszerző mos’ kezd újulni,

1. Új esztendő, vígságszerző mos’ kezd újulni,
újulással, víg örömmel mos’ kezd hirdetni.

Újévi hagyományain az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánta megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal.

Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre.

Számos tiltás fűződik e naphoz:

  • „Újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan.”

  • Munkatilalom főzésre, mosásra, varrásra, állat befogására stb.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél,

ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.


Farsang

Idejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet, a böjt idejét.

A farsang a közelgő tavasz őszi ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.

Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás (korongozás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.) fűződik ehhez az időszakhoz.

A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek.

Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést.

Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”, este „macskabált” tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.

A farsang elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni, húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon:

„Akinek van nagy lánya,

Hajtsa ki a gulyára.”

A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, „farsang farkára” esik:

húshagyó kedd        -     a böjt kezdete

hamvazószerda       -     dologtiltó nap, böjtfogadó nap

Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást.

Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket.

A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”.

 

Január 6. Vízkereszt

Az egyik legrégebbi egyházi ünnep, mely a Jordan vizében Jézus keresztelkedéséről emlékezik meg. E napon szentelik meg a vizet  és a házat. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja. A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére.

A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. A házszentelés neve koleda volt. A Nyitra megyei Menyhén, Béden, Szalakuszon újévtől háromkirályok napjáig tartott a koleda. A pap, a kántor, a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elmentek. Énekeltek, a pap megszentelte, megfüstölte a házat, a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Utána a háziak megvendégelték őket. Az egyházúak egy zsákba szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt szedtek, amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Egyharmad volt a kántoré, kétharmad a papé.

Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört is és adja át helyét a vigaszságoknak, a farsangnak.

E napon gyújtják meg a családban utoljára a gyertyát a karácsonyfán, majd leszedik és elosztják a rajta maradt édességeket.

E nap szokása a Háromkirály járás. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

10-14 éves korú fiúk kenderszakáll-t ragasztanak, díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag és házról-házra járnak, ők a Három királyok. A házakba bekopogva, együtt köszönnek és kérnek szállást. A Pest megyei változatokban lányok a szereplők: fehér ruhában, fejükön papírsüveggel.

A bibliai Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt megszemélyesítő 10–14 éves fiúgyermekek öltözéke királyi palástot jelentő fehér lepedő volt, fejükön papírkorona vagy süveg, mely elsősorban piros, sárga vagy más színével különbözött. Egyikük csillagot vitt, melynek közepe szitakéregből volt és ollórács segítségével ki lehetett ugratni egy hat ágú, piros papírral bevont csillagot. (Mindig a »Szép jel, szép csillag…« kezdetű refrénnél ugratták ki.) A fiúk január 1. és 6. között jártak köszönteni és vízkereszt előestéjén fejezték be.

Ha a háznépe beengedi őket, halk csengőszó mellett énekelnek.

Moderato

Moderato
1. Három királyok napján dicsérjük énekekkel,
országunk egy istápját vigadozó versekkel:
szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.

 

Jutalmuk a köszöntésért dió, sütemény.

 

Időjárás jósló nap is volt minden tájegységben mást-mást gondoltak-e napról:

  • „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” 
  • „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”  Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.
  • Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek.
  • a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.”
  • ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

Termékenységvarázsló eljárások:

  • ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok
  • ha esik az eső, férges lesz a mák.
  • Ha hideg van, rossz termés várható.
  • Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani.
  • Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év.
  • Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz.
  • Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható

 

Vízkereszt utáni második vasárnap – a kánai menyegző

János evangéliuma szerint, Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Ennek emlékére egy-egy falu több házában is kánai menyegzőt tartottak, melyet az előimádkozó asszonyok szerveztek.

A közös énekek és imádságok utána adták elő a kánai menyegzőről szóló énekeket, majd hozzáláttak a résztvevők által összehordott ételek és italok elfogyasztásához.

Néhol az evangéliumi legendát is eljátszották.

Ugyanezt disznótorokon, lakodalmi vacsorán sőt halotti toron is énekelték.

 

Január 17. Remete Szent Antal napja

A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. Az ő nevével jelölték az orbánc és az ehhez hasonló mérgezést,melyet Szent Antal tüzének nevezik amiket a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű mérgezést okoztak. A bukovinai székelyek ráolvasással, archaikus imádságokkal próbálták gyógyítani.

A topolyaiak hittek abban, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiszolással.

A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában elhalványultak, majd Páduai Szent Antal alakjában újraéledtek.

 

Január 18. Piroska napja

E naphoz fűződő regula:

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”

A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon.

Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik,:

azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

 

Január 21. Ágnes napja

 Ágnes napjához időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” .

A kiszombori  várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.

Tápiósápról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le. Karácsonyfát díszítettek fel a legények, és azzal mentek a lányokhoz köszönteni:

     Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat,
máma tartják patrónus napjukat.
Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,
a házigazdára, a gazdasszonyára.
Éljen, éljen, éljen sokáig.
     (Barna 1985b: 769)

 

 

Január 22. Vince napja

A szőlőtermelők figyelték e napon az időjárást. Szép napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak.

„Ha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.”

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

 Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.

A kopácsi gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak

A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

 

 

Január 25. Pál napja

Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle.

A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja.

A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

„Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna”

Pál napi regulák:

  • A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben. Állatokra vonatkoztatva is ismert:
    „Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.”
  •  Ha Pál fordul fényvel, az ember meghal éhen.
  • Gyimes-völgyi megállapítás szerint: „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé.

Haláljóslás is kötődik ehhez a naphoz. A néphit szerint pálfordulókor mindenki számára pogácsát sütöttek, amibe libatollat szúrtak. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.